|
Ugyanúgy, mint bármelyik drogrehabilitációs programnál, az egyéni eredmények itt is különbözőek.
|
|||
| Mit mondanak a Narconon-végzettek | Mit mondanak a Narconon-végzettek családtagjai | Társadalmi célú hirdetések | |
Egy Narconon-végzett
nagymamája
(Sandy W.)
Az unokám nagyon vidám gyerek volt. Élettel teli és nagyon népszerű volt. Aztán kezdtük észrevenni, hogy megváltozott, és mindig olyan fáradtnak tűnt. Nem igazán akart részt venni abban, amit a család akart csinálni, ami igazából tipikus a tizenéveseknél. De a fáradtság, azt egyszerűen nem értettem, és mondtam is az édesanyjának: „Miért olyan fáradt ez a gyerek? Én egy idős hölgy vagyok, mégsem vagyok ennyire fáradt!” Egyszerűen nem tudtam megérteni.
Elkezdett heroinozni. És az anyja egyszer csak rájött. És elvitte orvoshoz, az orvos pedig felírt valamit, hogy segítsen neki túljutni ezen, leszokni a heroinról. És az egyik reggel... igazából ez másnap reggel volt. Úgy gondolta, ez a szer gyorsabb és jobb lesz, ha befecskendezi, és nem szájon át veszi be, az előírás szerint. És ebbe majdnem belehalt.
Rögtön odamentem. És az egész napot a telefonnál és a számítógépnél töltöttük, és próbáltunk találni egy helyet, amely segíthetne rajta. És az egyik hely, amit felhívtunk, a Narconon volt.
És ezzel kezdődött el egy olyan sikertörténet, amit el sem lehet képzelni.
Az unokám teljesen más ember lett, mint amilyen akkor volt, amikor elment a Narcononhoz. Azt lehetett rajta érezni, hogy mindenkinek segíteni akar. Nagyon sokat tett érte a program.
Színtiszta öröm. Egyszerűen nem lehet másképp leírni. Mert hát, az ember szereti az unokáit, de amikor valami ilyesmin mentek keresztül, és teljesen padlóra kerültek, és képesek újra visszakapaszkodni... Fantasztikus. Egyszerűen fantasztikus lány.
