|
Ugyanúgy, mint bármelyik drogrehabilitációs programnál, az egyéni eredmények itt is különbözőek.
|
|||
| Mit mondanak a Narconon-végzettek | Mit mondanak a Narconon-végzettek családtagjai | Társadalmi célú hirdetések | |
Most közel vagyok a családomhoz
Vitaly L.
Narconon-végzett
1991-ben jöttem az USA-ba, rögtön azután, hogy a kommunista párt összeomlott a Szovjetunióban. És kicsit nehéz volt beilleszkedni az amerikai gyerekek közé, hiszen akcentusom volt, furcsán öltöztem, furcsán néztem ki.
És ez ment pár évig, amikor is középiskolás lettem, és megismertették velem a drogokat és az alkoholt, és úgy éreztem, beilleszkedtem.
Ez folytatódott az egyre keményebb drogok irányába, és mire észbe kaptam, mondhatjuk, hogy napi szinten ittam, aztán pedig továbbléptem az opiátokra, és ez tulajdonképpen felemésztette az életemet.
A Narconon program módot adott nekem arra, hogy vadonatúj nézőpontból tekintsek az életre, hogy pozitívan viszonyuljak mindenhez a környezetemben.
És hogy helyrehozzam a kapcsolataimat a barátaimmal és a családommal. Főleg a családommal, mert nekik ártottam a legtöbbet, amíg drogoztam. Meglepődtek, hogy telefonáltam, és megkérdeztem, mire van szükség tőlem, mert ilyet korábban soha nem tettem.
Jobb nem is lehetne. Közelebb vagyunk egymáshoz, mint azelőtt hogy drogozni kezdtem volna.
A Narconon program volt az a program, amely működött nálam. Megmentette az életem, amikor már azt gondoltam, hogy minden elveszett.
